Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Kijött az MNB legfrissebb, 2023 második negyedévére vonatkozó lakásárindexe, mely szerint a lakásárak éves növekedési üteme jelentősen lassult a fővárosban és a vidéki városokban, a községekben pedig éves alapon érdemi csökkenés látható. Nagyon más azonban a kép, ha reálértéken nézzük a számokat, úgy minden kategóriában visszaesés történt, az inflációval korrigálva Budapesten 14, a községekben pedig 25 százalékkal estek vissza egy év alatt az árak.
Országos átlagban továbbra is tartják magukat a lakásárak, miután az idei első negyedévben 1,8 százalékot emelkedtek a tavalyi utolsó negyedév 0,8 százalékos csökkenése után. Az MNB legfrissebb számaiból - melyek nagyon hasonlóak a KSH nemrég kijött számaihoz - kiderül, hogy az egyes jogállások és az egyes országrészek között ismét nagyok az eltérések. Az ország legnagyobb részén a tavalyi utolsó negyedéves árcsökkenés az idei első negyedévben enyhe árnövekedésbe csapott át, kivéve a Budapest körüli városokban, ahol a korábbiaknál is jelentősebb, 12 százalékos nominális árcsökkenés következett be.
Frissítette lakásárindexét az MNB, ami alapján 2022 negyedik negyedévében 3,6 százalékkal csökkentek a lakásárak országosan a megelőző negyedévhez képest, a legnagyobb csökkenés a községekben volt tapasztalható. A KSH mellett tehát az MNB is megerősítette, hogy a lakásárak mérséklődnek, ráadásul a KSH-hoz képest valamivel magasabb ütemben.
A hazai lakáspiacot összességében a keresleti és kínálati oldal szűkülése jellemzi. 2022 szeptemberében már jelentősen, 34 százalékkal csökkent éves összevetésben a lakáspiaci tranzakciók száma, és a kibocsátott lakáshitelek volumene is több mint harmadával mérséklődött. A lakásárakban ugyanakkor még nem látjuk a csökkenést, sőt a második negyedévben még rendkívüli, 24,8 százalékos árnövekedési dinamika volt mérhető. A harmadik negyedévben ugyanakkor már ez is jelentősen lassulhatott. Az átadott új lakások száma idén átmenetileg emelkedhet, előretekintve ugyanakkor a kereslet csökkenése miatt az újlakáskínálat mérséklődésére lehet számítani. A budapesti újlakáspiacon a még szabad kínálat és az induló projektek lakásszáma is alacsony szinten alakul - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb, 2022 első negyedévére vonatkozó lakásárindexének számait. Ez szintén megerősíti, hogy az idei év első három hónapjában a vidéki városokban tovább szárnyaltak az árak, ahol 2021 és 2022 első negyedéve között nominálisan 24,8 százalék volt az áremelkedés, az előző negyedévhez képest pedig 8,4 százalék. Budapesten ennél kisebb ütemben, 16,1 százalékkal mentek feljebb az árak (az előző negyedévhez képest 7 százalékkal), míg a községekben 14 százalékos volt az éves drágulás mértéke, az előző negyedévhez képest azonban 5,4 százalékos csökkenés volt mérhető.
A kiemelkedő mértékű lakáspiaci drágulás következtében az MNB becslése szerint országos átlagban történelmi magas, 18 százalékos szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége. Budapesten már több éve magas a túlértékeltség, ami jelenleg 15 százalékos szintet tesz ki. Mi okozza mindezt és mire számíthatunk a jövőben? Az alábbiakban az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján ennek néztünk utána.
2021 negyedik negyedévében országszerte jelentősen gyorsult a vidéki városok lakásárainak éves növekedési üteme. Míg Budapesten egy év alatt 11,3, a vidéki városokban 25, a községekben pedig 22,3 százalékkal emelkedtek az árak, az országos áremelkedés üteme így elérte a 21,4 százalékot.
Kiadta legfrissebb lakásárindexét az MNB. Ez alapján Budapesten 2021 harmadik negyedévében 1,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Az előző év azonos időszakához képest 9,1 százalékos volt a drágulás. Ennél jelentősen magasabb volt az áremelkedés vidéken. A vidéki városokban egy negyedév alatt 5,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az éves áremelkedés mértéke pedig 19,8 százalékra emelkedett. A községekben negyedéves alapon 12,2 százalékkal drágultak a lakások, amivel az éves árdinamika mértéke 24,5 százalékra növekedett. Országos átlagban 6,7 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévben. Az éves növekedési ütem az előző negyedéves 15,3 százalékról 19,0 százalékra emelkedett.
Tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, de Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
A tegnapi KSH lakásárindexet követően az MNB is kiadta 2021 második negyedéves lakásárindexét. Ez alapján a KSH-hoz képest valamivel nagyobb, negyedéves alapon 3,1, éves szinten 13,3 százalékos volt az országos áremelkedés. Bár az adatok még itt is előzetesek, egyelőre úgy tűnik, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de tovább folytatódik az áremelkedés a hazai ingatlanpiacon.
A vidéki ingatlanok drágulása húzta fel a 2021. első negyedéves lakásár-emelkedés átlagát, de nominálisan Budapesten is nőttek 2-3 százalékkal a lakásárak. Az MNB és a KSH legfrissebb országos árelemzéséről már beszámoltunk, de a főváros, - ahol az összes tranzakció mintegy 19 százaléka megy végbe - külön összesítést is érdemel. Lássuk, mennyibe került 2021 első negyedévében egy átlagos budapesti lakás!
Egyesek már évek óta, mások inkább csak a járvány beköszöntével kezdték egyre hangosabban mantrázni, hogy márpedig most már úgyis bezuhannak a lakásárak, kipukkad a lufi, vége a mindennek. Milliós nézettségű videókat és posztokat lehetett ennek az elméletnek a bizonygatásával elérni, a média pedig azonnal harapott mindenki szavára, aki valamilyen szakmai palásttal felruházva a közelgő áresést vizionálta. Mi magunk végig a szakmai józanság vezérfonalán haladva, ok-okozati gazdasági összefüggéseket alapul véve, mindig óvatosságra intettünk ezzel az egyre népszerűbb elmélettel kapcsolatban és legtöbbször az árak stagnálását, az árgrafikonon egyfajta "fűrész-vonal" kirajzolódását vélelmeztük. A hazai lakásárak változása 2021 első felében kettévált. Az új lakások árának növekedése egyelőre képtelen lassítani, ám ez a piacnak, vagyis az összes tranzakciónak csak a töredéke (5-8%), míg a használt lakások árváltozása negyedévről-negyedévre változik, most épp 5,8%-kal nőttek az árak, ám ebben az időszakban az infláció elvitte ezt az emelkedést, így reál értelemben stagnáltak. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét. Lássuk a KSH legfrissebb részletes elemzését.
Közzétette legfrissebb lakáspiaci számait az MNB, melyből kiderül, hogy míg a vidéki városokban és községekben a tavalyi év során 7-10 százalékkal mentek feljebb a lakásárak, addig Budapesten 2019 közepe óta nem történt érdemi elmozdulás. 2020 harmadik és 2020 utolsó negyedéve között ugyanakkor mindhárom jogállású kategóriában minimálisan csökkentek az árak.
Budapesten a második negyedévben tapasztalt mérséklődést követően 2020 harmadik negyedévében 2 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,6 százalékkal mérséklődtek - derül ki az MNB legújabb lakásárindexéből. Országos átlagban a harmadik negyedévben 1,6 százalékos volt az áremelkedés, míg éves szinten 7,9 százalékkal mentek feljebb az árak.
2020 második negyedévében 5,6 százalékkal mérséklődtek a lakásárak Budapesten, amivel már éves összehasonlításban is mintegy 2,5 százalékos mérséklődés volt tapasztalható - derül ki az MNB legfrissebb elemzéséből. Ilyen irányú változásra a fővárosban 2013 óta nem volt példa. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex 2020 második negyedévében 2,3 százalékkal emelkedett, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 11,5 százalékról 7,5 százalékra mérséklődött.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
